Kritikus gondolkodás a deepfake korában
Az utóbbi időben a média- és egyéb tartalmakkal kapcsolatos diskurzust alapvetően meghatározó kérdés az volt, hogyan lehet az AI-t hatékonyan bevonni a tartalmak megtervezésébe, előkészítésébe és létrehozásába. A kérdésnek azonban van egy ennél jóval kevesebb fókuszt kapó oldala is: hogyan tudják a tartalomfogyasztók beazonosítani az utóbbi időben főként AI segítségével készülő, szándékosan félrevezető anyagokat, és hogyan tudják elkerülni, hogy akaratukon kívül részt vegyenek azok terjesztésében.
A Worldcom PR Group szakembereivel közösen erre a kérdésre kerestük a válaszokat. Az ügynökséghálózat idei párizsi globális konferenciáján kerekasztal beszélgetést tartottunk 30 év alatti fiatal pr-szakemberek bevonásával, a téma felvezetéseként pedig nemzetközi online kutatást szerveztünk. Az alábbiakban e kutatás legfontosabb tanulságait mutatom be.
A tartalomfogyasztás platformjai
A fiatalok a híreket és a szakmai információkat első sorban különféle közösségi média platformokról és általában véve a digitális médiából szerzik, a hagyományos média (TV, rádió vagy nyomtatott sajtó) ezek mögött lemaradva szerepel az említések között. A teljes listát az IG-TikTok-YouTube hármas vezeti (magasan), mögöttük az online hírportálok állnak. A hagyományos média csupán egy hajszállal tudta megelőzni a LinkedIn-t; és szorosan a nyomukban loholnak a podcastek, valamint a hírlevél alapú hírforrások (pl. Substack) is. Mindez azt jelenti nekünk PR-eseknek, hogy a fiatalabbakat (is) célzó kommunikációban a közösségi média különféle platformjai és a podcastek, hírlevelek a kommunikációs mix elválaszthatatlan részét kell képezzék.
Tényellenőrzés
Most jönnek az izgalmasabb eredmények. A különféle platformokról beszerzett információk ellenőrzése, hitelesítése ugyanis mutat hiányosságokat. Csupán a válaszadók kisebbik része állította, hogy minden esetben megpróbálja ellenőrizni valamilyen forrásból az elé kerülő infókat. Olyanok is akadtak (szerencsére nem túl sokan), akik saját bevallásuk szerint soha nem ellenőriznek semmit – ne feledjük, kommunikációs szakemberekről van szó!
Ennek kontextusában érdemes beszélni a tényellenőrzés mintázatairól. A tendencia elég egyértelmű. A többség vagy más forrásokból próbálja ellenőrizni a hírt, vagy megpróbálja visszakeresni/ellenőrizni a hír eredeti/elsődleges forrását. Szokás kiemelni, hogy a GenZ tagjai mennyire személytelenül kommunikálnak, nem szeretik az ember-ember információcserét, mennyivel könnyedebben kérnek tanácsot személytelenül. Ennek némiképp ellentmondani látszik, hogy a válaszadók szemmel látható – bár kétségtelenül kisebbségben lévő része – kollégáktól vagy társaktól kérdez a tényellenőrzés során. Az összes többi módszer (pl. tényellenőrző website-ok felkeresése) mind ezektől messze lemaradva áll a sorban.
Kiben lehet megbízni?
És van egy másik érdekes ellentmondás az eredményekben. Láttuk, hogy a hagyományos média nem szerepel túl jól, mint a hírek elsődleges forrása a fiatalok számára. Amikor azonban tényellenőrzésről vagy az adatok és információk hitelességének bizonyításáról van szó, az újságírók és a médiumok toronymagasan vezetik a bizalmi listát. Őket messze lemaradva követik a szakértők és a különböző online közösségek (pl. Reddit, Facebook csoportok stb.). Szóval a fiatalok általában nem fogyasztanak hagyományos médiát, de nyugodtan állíthatjuk: kérdés vagy probléma esetén mégiscsak ide „menekülnek”.
Aggasztó dezinformáció
Ami az online terjedő, főként AI segítségével generált fake newst és dezinformációt illeti, a fiatalok válaszai elgondolkodtatóak. Nagy többségüket valamilyen szinten aggasztja a helyzet. Ráadásul a válaszadók közel felével előfordult már, hogy szándékolatlanul megosztott olyan tartalmakat, amelyekről később kiderült, hogy nem valós információkat (is) tartalmaznak. Mindezek után nem meglepő az a válasz sem, amely szerint nagy többségük nem mondja azt magáról, hogy nagy biztonsággal meg tudja különböztetni az AI segítségével generált tartalmakat. Ide kapcsolódó érdekes részlet, hogy az AI-jal készült szövegeket és cikkeket tartják a legnehezebben beazonosíthatónak, ezt a deepfake videók követik. A néhány közösségi platformot az utóbbi időben szinte özönvíz szerűen elárasztó, mesterséges intelligenciával készült képek csak a harmadik helyen állnak.
Alkotás vs ellenőrzés
A fiatal szakemberek válaszai egy fontos ellentmondásra mutatnak rá. A vállalatok hatalmas erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az AI használatával kapcsolatban képezzék a munkatársaikat (promptolás, szövegírás, képalkotás, folyamatok tervezése stb.). Eközben jóval kisebb hangsúly kerül a befogadói oldal támogatására, vagyis a kritikus tartalomfogyasztási szokások tudatos kialakítására és erősítésére. Ha csak egytelen dolgot kellene eltenni ebből a kutatásból magunknak, biztosan ez lenne: pr-szakemberként foglalkozunk többet kollégáink és akár ügyfeleink kritikus gondolkodásának fejlesztésével, a tudatos online tartalomfogyasztás támogatásával. Úgy tűnik az ez irányú edukációra, tanácsadásra, tréningre mindenképpen lenne igény.
A kitöltők háttere
Főként 22-29 éves korcsoportba tartozó pr-szakemberek töltötték ki a kérdőívet, összesen 20 országból több mint 150-en (főként Észak- és Dél-Amerikai, Európa és Ausztrália képviseltette magát, de akadt néhány távol keleti ország is).
Többségében 1 és 5 év közötti szakmai tapasztalattal rendelkeznek; elsöprő többségük kommunikációs ügynökségeknél dolgozik.
A felmérést a Worldcom PR Group munkatársaival készítettük 2026 májusában.
