Fejben már ott a brokkoli, a tányérig viszont hosszú az út

Fejben már ott a brokkoli, a tányérig viszont hosszú az út
PRBK

Fejben már ott a brokkoli, a tányérig viszont hosszú az út

A felnőttek kétharmada nem eszik elég zöldséget és gyümölcsöt

Ébredezik ugyan a zöldség- és gyümölcstudat Magyarországon, de még korai lenne igazi tudatosságról beszélni – világít rá a STADA Palánta Programjának keretében végzett reprezentatív kutatása. A múlt évhez képest több felnőtt van tisztában a WHO ajánlásával, miszerint naponta legalább 5 adag zöldséget és gyümölcsöt kellene ennünk, de a szülők bevallása szerint csak tízből négy gyerek eszik meg ennyit, a felnőtteknek pedig pusztán a harmada. A példamutatás és a korai jó gyakorlatok átadása nagyon fontos lenne, de kitől várjuk ezt, ha még a szülők nagy része sem csinálja jól?

Amit gyerekkorban megtanulunk, az a mindennapjaink részévé válik. Felnőttkorban már csak nagy fegyelemmel tudunk a rossz szokásokon változtatni, sok próbálkozás megbukik. Éppen ezért a kézmosás, fogmosás, köszönés stb. mellett a helyes étkezés alapjait is érdemes gyerekkorban megtanítani, hogy az beépüljön, szokássá váljon.

Ilyen például az, hogy együnk elég zöldséget és gyümölcsöt, lehetőség szerint változatosan, szezonnak megfelelőt. De ki tanítsa ezt meg, ki mutasson példát, ha még a felnőttek nagy része sem csinálja jól?

Javulás látszik, de messze még a cél

Míg tavaly a magyar felnőttek mindössze fele volt tisztában az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásával, miszerint naponta legalább öt adag zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztani, idén már közel kétharmaduk (64%) ismeri ezt az irányelvet – mutatják a STADA Palánta Programjához kapcsolódó reprezentatív kutatások adatai.

Az ismeret mellett a pozitív gyakorlatban is történt előrelépés, hiszen tavaly mindössze minden tizedik válaszadó vallotta, hogy meg is eszi az ajánlott mennyiséget, 2025-ben viszont már a harmaduk (34%) számolt be erről. Bár ez biztató növekedés, a teljes tudatosságig még hosszú az út. Figyelmeztető jel az is, hogy a szülők bevallása szerint jelenleg tízből hat gyerek nem eszik az ajánlásnak megfelelő mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt.

„Valaminek az ismerete és az ezen alapuló következetes cselekvés között még nagy a szakadék. Sokan már tudják, hogy mit kellene tenniük, de a mindennapi rohanásban nehéz ezt tartós szokássá formálni. A Palánta Program célja, hogy már kisgyermekkorban természetessé váljon az egészséges táplálkozás, hiszen amit gyerekként megszokunk, az válik az életünk részévé” — mondta Ainsworth Andrea, a STADA Culture & People Managere.

A STADA Palánta Programjának a célja, hogy a gyerekek tisztában legyenek azzal, hogy az egészség a megfelelő étkezéssel kezdődik, aminek a része, hogy egyenek elég zöldséget és gyümölcsöt. Éppen ezért viszik el szemléletváltó programjukat óvodákba, iskolákba. Legutóbb Karancslapulejtőre látogattak el, ahol a Kastélykert Óvoda udvarán egészségtudatos szemléletet közvetítő játékos piacot és egészségkonyhát avattak a gyerekeknek. A STADA támogatásával létrejött tematikus játszótér célja, hogy a legkisebbeket játék közben tanítsa meg az egészséges étkezés és a fenntarthatóság alapjaira. A kezdeményezés célja, hogy a gyerekeken keresztül a családokat is elérje az üzenet: már apró lépésekkel is sokat tehetünk környezetünkért és egészségünkért, például azzal, ha átgondoltabban vásárolunk és étkezünk.

Miért fontos az, hogy naponta legalább 5 adag zöldséget és gyümölcsöt együnk?

A napi legalább 5 adag zöldség és gyümölcs fogyasztása azért fontos, mert ezek a tápanyagok gazdagok vitaminokban, ásványi anyagokban, rostokban és antioxidánsokban, amelyek támogatják az immunrendszert, megelőzik a krónikus betegségeket, segítik az egészséges testsúly fenntartását és javítják az emésztést. Emellett hozzájárulnak a szív- és érrendszer egészségéhez, valamint a mentális jólléthez is. 1 adagnak számít például egy paradicsom, 1 kisebb banán, 1 kis tálkányi bogyós gyümölcs vagy 1 közepes méretű paprika, alma vagy narancs.

*2024 májusában 1168 fő megkérdezésével, majd 2025 júniusában 1041 fő megkérdezésével készült felmérés reprezentatív a magyarországi okostelefonnal rendelkezőkre kor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint a 18 év alatti gyermeket vagy gyermekeket nevelők esetében. A kutatást a STADA megbízásából az Europion Kft. készítette.

Hasonló cikkek

Anders Sjöman

A history marketing ereje – Építs jövőt a múltból!

A stockholmi Centrum för Näringslivshistoria vezetője, Anders Sjöman szerint a vállalatok múltja stratégiai erőforrás: hitelességet, megkülönböztethetőséget és tanulságokat ad a jövő építéséhez. A history marketing folyamata a jövőből indul, majd a múlt feltárásával és kulcstörténetek azonosításával válik hatékony vállalati storytellinggé. Az Ericsson példája is mutatja, hogy az örökség erős márkaeszköz lehet.

Tovább