Maszkok, kolompok és tűz: télűző farsangi rituálék a világ körül
A mohácsi faragott famaszkoktól a balkáni kolompokkal kísért felvonulásokig a farsangi időszaknak régóta közös célja van: együtt lerázni magunkról a tél sötétségét. Budapesten az IKONO ennek a hagyománynak egy jelenkori visszhangját kínálja – nem újrajátszásként, hanem olyan modern térként, ahol a játék, a részvétel és a közös önkifejezés kerül a középpontba.
Jóval azelőtt, hogy a tél végét naptárak jelezték volna, a közösségek egy sokkal emberibb módon jelölték a fordulópontját: rituálékkal. Európa-szerte – és azon túl is – a farsang hagyományosan az az időszak, amikor az emberek kilépnek a hétköznapokból, maszkot öltenek, és olyan közösségi ünneplésekhez csatlakoznak, amelyek célja a tél elűzése, az energia, a termékenység és a fény visszahívása.
Bár ezek a szokások formájukban különböznek – a kísérteties famaszkoktól a mennydörgő kolompokig vagy éppen a szimbolikus „csatákig” -, a lényegük ugyanaz: a tél nem csendben ér véget. Hanggal, mozgással, humorral és az együttlét erejével „tessékeljük ki”.
Magyarország: Busójárás (Mohács) – félelem, zaj és faragott maszkok
Közép-Európa egyik leglátványosabb télbúcsúztató hagyománya a mohácsi Busójárás. A résztvevők ijesztő, faragott famaszkot viselnek, bundás jelmezekbe bújnak, és a városon végigvonulva szándékosan zajt és felfordulást keltenek – egy olyan népi „előadás” részeként, amely arra a hiedelemre épül, hogy a telet meg lehet „ijeszteni”, és el lehet űzni.
Bulgária: Kukeri – kolompok, amelyek megtisztítják az évszakot
Bulgáriában a kukeri hagyomány szereplői díszes, gyakran állatszerű jelmezeket öltenek, derekukra pedig hatalmas kolompok kerülnek. A kolompokkal kísért felvonulásokról és táncokról úgy tartják, hogy elűzik a rosszat és a balszerencsét, és egészséget, valamint bőséget hoznak az új évre. Az élmény egyszerre ünnepi és ősi: egy közösség, amely a hangot védelmező erővé alakítja.
Olaszország: Velencei karnevál – az anonimitás ereje
A velencei karneváli maszkok történelmileg ritka lehetőséget adtak arra, hogy az identitás átmenetileg „felfüggeszthető” legyen – hogy valaki másként, vagy akár senkiként mozoghasson a városban. Ez a hagyomány a farsangi rituálé egy másik oldalát mutatja: nemcsak zajjal űzi el a telet, hanem belép a rejtély, a szabadság és az újraértelmezés világába.
Svájc és Németország: Fastnacht – ritmus, szatíra és fény
Svájc egyes területein és Dél-Németországban a Fastnacht ünnepségek ideje alatt éjszakai menetek is szerepelnek lámpásokkal, dobokkal és zenével – mintha a város maga válna egy mozgó, világító üzenetté arról, hogy a tél sötétsége csak átmeneti. A jelmezek humora és túlzása gyakran mélyebb célt szolgál: egyfajta közösségi „újraindítást”, mielőtt elkezdődik a tavasz.
Olaszország: Ivrea narancscsatája – szimbolikus vihar
Európa egyik legkülönösebb farsangi szokása az olaszországi Ivreában megrendezett Narancscsata. Ezrek vesznek részt egy hatalmas, narancsdobálós „ütközetben”, amely egyszerre játékos és intenzív. A hirtelen energia-, szín- és mozgásrobbanás – mint egy vihar, amely azért érkezik, hogy megtörje a tél mozdulatlanságát.
Ezekben a szokásokban újra és újra visszatér egy elem: a részvétel. A farsangi hagyományok nem távolról működnek – attól élnek, hogy az emberek belépnek a történésbe, részévé válnak a jelenetnek, és együtt alakítják a hangulatot. Talán ezért is maradtak ennyire érvényesek ma is, még a modern városi környezetben is.
Budapesten az IKONO ehhez a szellemiséghez kapcsolódik: immerzív szobáival és interaktív tereivel arra ösztönzi a látogatókat, hogy belépjenek a játék, a jelenlét és a közös önkifejezés világába – emlékeztetve arra, hogy az öröm lehet közösségi élmény, és a fény is közelebb kerülhet, ha együtt teremtjük meg.
„A farsangi hagyományok emlékeztetnek rá, hogy a játék nem pusztán szórakozás – közös rituálé is lehet” – mondja Fernando Pastor, az IKONO vezérigazgatója és társalapítója. „Az IKONO-ban arra hívunk mindenkit, hogy vegyen fel egy maszkot, lépjen be az élménybe, és segítsen együtt színt, energiát és fényt vinni ebbe az időszakba.”
Akár faragott maszkokon, mennydörgő kolompokon, lámpásokkal kísért felvonulásokon, akár narancsokkal vívott szimbolikus csatákon keresztül, a farsang üzenete meglepően következetes: a tél lehet hosszú, de nem az övé az utolsó szó.
Viseld a kedvenc farsangi maszkodat vagy jelmezedet, és 50% kedvezménnyel válthatsz belépőt az IKONO-ba a farsangot megelőző keddi napokon: február.10. és február 17.
